Most is utánanéztem, kivételesen nem a boríték miatt. Gondoltam talán hasznos lesz ha megosztom. :)
A papír. Hát igen. A papírusz szóból származik a név, ami írásra használt anyagot jelent. Sokmindenre használjuk a papírt, és mivel természetes eredetű és gyorsan lebomlik, ezért környezetbarátnak mondjuk. De mivel egy csomó fát ki kell vágni miatta, azért takarékoskodjunk vele.
A papírgyártás a XIX. századig elég drága volt és körülményes. Majd elkezdték fából előállítani a gyártáshoz szükséges rostokat.
1 tonna újságpapírból 12 fa anyagának megfelelő papír állítható elő.
Ha újonnan gyártják,az 1 tonna fehér papír előállításához szükséges anyag és energia:
417 m³ víz
1700 kg fa (kb. 15-17 fa)
717 kWh energia
181 kg mészkő
87 kg kén
6 tonna gőz
60 kg klór
Gyártása:
A kivágott fa kérgét lehántják, a megtisztított részt apróra darabolják.
Vegyszerekkel vagy gépi darálókban leválasztják a cellulóz rostokat. Ennek eredménye egy sűrű pép.
A pépet többször öblítik és mossák; többnyire klórral fehérítik.
A pépből egy szitaszalag kirázza a vizet, a maradék széles papírlappá áll össze.
A papírszalagot nedves görgőkön és melegített hengereken futtatva megszárítják.
Az elkészült papírt feltekercselik.
Hogy milyen fajta lesz a papír, az a pépesítésnél dől el. Vegyszeres pépesítéssel erős papírt állítanak elő – ilyen például a nyomó- és az írólap, az élelmiszeres zacskó és a hullámkarton doboz. Ez az eljárás nem túl hatékony, mert a fának csak egy részéből lesz papír. A folyamat „iszapos” hulladékát (a fa vegyszerekkel kevert maradékát) rendszerint elégetik.
A gépi pépesítés nagyjából kétszer több energiát fogyaszt, de a fa 95%-át papírrá alakítja. Ez ilyen papír általában gyengébb minőségű, könnyebben sárgul: főként újságokat, telefonkönyveket nyomtatnak rá.
forrás: hu.wikipedia.org
Utolsó kommentek