A lényege az - és azt hiszem direkt így lett kitalálva -, hogy egy lapot félbehajtva (a hosszabbik oldalánál) mindig egyel kisebb méretet kapunk. A legnagyobb szabványméret az A/0-ás (nálunk). Ennek a területe ha jól tudom 1m2.
A plakátok általában A/2-es vagy A/1-es méretben készülnek, de A/3-asban is sokszor látok. A legelterjedtebb ugye az A/4-es méret, ezt használjuk fénymásolóba, nyomtatóba is. Sok katalógus, prospektus is ebben a méretben készül. Kisebb szórólapok A/5, A/6 méretben készülnek. A képeslap is A/6-os méretű. Aztán olyan tök piciben is készülnek mondjuk címkék, kis jegyzettömbök. Persze ezt csak olyan tájékoztató jelleggel írtam, van aki A/6-os méretben készít katalógust...
A "B" nevű sorozat az "A" átméretezett formája, a B/1-es papír az A/0 és A/1 között van. A "C" sorozat pedig az "A" és "B" méretek között félúton van. Ez azért van így, hogy az egyik beleférjen a másik borítékába. Pontosabban: egy levél, ami A/4-es, belefér egy C/4-es borítékba, ami pedig egy B/4-esbe. Jó, mi? A nyomdáknak azért jó, mert így kevesebb papír megy kárba.
A "B"-s méreteket általában könyveknél használják, nem tudom hogy miért, de szerintem egyszerűen jobb kézbefogni.
A borítékokhoz pedig a "C"-s méretet. A C/6-os méret pl. a sima kis boríték, amit használunk. De pl. a hosszúkás borítéknak, ami elég elterjedt a számlák kipostázásában, LA 4-es a neve. A mérete pedig kb. 220 x 110 mm. Azért kb., mert láttam már kicsit hosszabbat vagy rövidebbet is.
Utolsó kommentek